Skip to content
2013. március 16. szombat / sum-blink

Silent Hill 2 kritika

sh2_3d“In my restless dreams I see that town…”  Hangzott el a mondat a Silent Hill c. játék (ha jól emlékszem) II. részében. Én most a filmről írnék (Kinyilatkoztatás), ami egyenesági folytatása az elsőnek – mely tudvalevőleg az egyetlen jól sikerült játék-adaptált mozifilm, mind a mai napig.

Nem szeretem a horrorokat. A Silent Hill című játékok misztikus volta és groteszk univerzuma azonban kiemelte a műfajban a primitív darálásból a sorozatot. Így volt ez az első filmmel is (leszámítva a legvégét), mely több játékbeli rész összegyúrásából született. Én nem vagyok fanatikusa a szériának, de aki igen, annak már ez az epizód sem vette be a gyomrát, mégis mindenki dicsérte a képi világot, a CGI-t mellőző megvalósítást és a játékból átemelt zenéket. (Akira Yamaoka rulez!)

silent-hill-revelation-3d-movie_01

A második résszel kapcsolatosan azért is voltak magasak az elvárásaim, mert a Harmadik játékot dolgozta fel, melyet végigjátszottam annak idején és nagyon tetszett. Heather történetét mutatja be a játék, akár a film is – a lány új városba kerülve, kitaszítottnak érzi magát. Egy plázában ébred egy vidámparkban játszódó rémálom után, majd egy nyomozó követni kezdi őt, mert szerinte meg kell valami fontosat tudnia a születése napján önmagáról és mellesleg igen nagy veszélyben van. De mit neki figyelmeztetés, megszökik a WC ablakán át, majd kezdődik a herce-hurca… Nos, a filmben már ezen a ponton csalódtam. Az előző részből megismert Sean Bean felbukkanása már sejttette, hogy elég szorosan egybegyúrták a két történetet, amivel még nem is lenne baj. De ez a film – a 3D mániát meglovagolandó – vérbeli horror lett. Itt nem úgy néz ki a pláza, mint a játékban, ezúttal nem cidrizni fogsz. Simán hányingered lesz. Teljesen más stílusát tekintve a két film, az előbbi javára. Sajnos a Silent Hill 2 beállt a Kör remake-ek és Fűrészek sorába, ahol kontaktlencsés japán kislányokat kell bevágni két dialógus között, hogy megijedjünk, meg beleket mutogatni, amikből hamburger készül… A Silent Hill-nek mindig is ez volt/ lett volna a lényege, hogy ilyen olcsó megoldások nélkül, a sztorijával és a furcsa lényekkel, magyarul az atmoszférájával hozta rád a frászt.

silent-hill-revelation-3d-movie_02

A Heather-t alakító lány jó színésznő, sőt a többiekkel sincs bajom (bár “Trinity-n” kicsit meglepődtem), egyedül Vincent figurája idegesített kicsit, cserébe rá már nem emlékszem a játékból. 🙂 Mindegy, jó pár dolgot átírtak az érthetőség kedvéért, itt egy áttekintő cikk, ha érdekel valakit. Visszatérve a filmre: továbbra is visszaadja a játék hangulatát és látványvilágát, van benne misztikum, Piramisfej… de mégsem olyan jól adagoltan, mint az első részben – sokkal véresebb és mint mondtam “olcsóbb”, csupán a 3D miatt látványossá (?) váló eszközökkel operál a rendező. B-kategória a javából. Persze 3D-s filmnél elengedhetetlen a CGI, így az (immár furcsa és groteszk helyett) gyomorforgató maszkok mellett olyan kitalált lények is előkerülnek, mint a kirakatbabákat gyártó műanyagpók. Szerintem röhejes – a játékban már a sima kirakatbabák is ijesztőek voltak, de itt tovább akarták szőni a gusztustalanság fonalát, hogy egy ideillő képzavarral élhessek.

silent-hill-revelation-3d-movie_05

Mindenképp csalódás volt számomra a Silent Hill film folytatása, mely egyértelműen a mainstream-ség oltárán végezte, ahogy arra számítani is lehetett. Ráadásul a film vége alapján még könnyen lehet trilógia is a dologból. Apropó, ha valaki ismeri a sorozatot, vagy a PSP-s részeket, ismerős lehet neki a kamionsofőr a befejezésnél. Utóbbi esetben persze egy megnézést megér a film, de ne várjatok sokat tőle.

Reklámok

2 hozzászólás

Hozzászólás
  1. Kíváncsi Barack / dec 5 2013 19:51

    Csak egyetérteni tudok minden szavaddal dacára annak, hogy én viszont konkrétan ezen a szérián nőttem fel.
    Már a trailer láttán éreztem, hogy csak egy csilivili tömegcucc lesz az egész (gonosz tekintetű japán kislány maga körül telekinetikusan tör-zúz, fényárban úszik az egész helyszín, de minden villanykörte ütemre villog, stb.) Személy szerint azt vettem még észre, hogy túl sok mindent akartak belezsúfolni – lehetőleg minden játékbeli karakternek jusson másfél perc hírnév, aztán mehet a sunyiba. Megkapta a nép, lehet örülni. Emiatt pedig kínosan felszínesek lettek a jellemek, a párbeszédek, minden. Másik: A Robbie nyúl-jelmeznek mindenhol kötelező jelleggel jelen ellett lennie, ha addig nem sikerült volna kellőképpen mindenki szájába belerágni, hogy ez a SH3-ra akar egyébként hajazni. Egyszer végigizzadtam (azt is 2 részletben sikerült – a remény hal[t] meg utóljára), és hálát adok az égnek, hogy nem szórtam el rá moziban a pénzem.

    • sum-blink / dec 5 2013 20:07

      Igen, a nyuszit én is észrevettem, hogy nagyon erőltetik. Az első rész – bár a játékokat nem játszottam mind végig – szerintem az egyetlen jól sikerült játékadaptáció. Én a Tomb Raider szériával vagyok így játékok terén, de ott a filmeket nem is érdemes megemlíteni, Angelina Jolie ide, vagy oda.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: