Skip to content
2012. augusztus 6. hétfő / sum-blink

American McGee játékai

Ritka, hogy egyetlen fejlesztő játékairól írok Nektek, viszont most a játékipar Tarantinojának háza táján annyira felbolydultak a kedélyek, hogy úgy gondoltam: ideje áttekinteni önálló munkásságát a Doom és a Quake széria után… (Míg American személyéről, életútjáról Alice blogomban olvashattok, addig itt csakis a játékai lesznek terítéken.)

2000 – Alice (PC)

American első dobása rettentően nagy sikerre tett szert játékosi és kritikusi körökben egyaránt – még, ha a gyenge marketing miatt nem is szerepelt jól eladásokat tekintve. Az EA első Mature, azaz érett közönség számára kiadott besorolású játéka az eredeti Alice regényeket folytatta – sötétebb tónust vételezve. Alice szülei egy tragikus tűz miatt halálukat lelték házukban, a lány pedig egyedüli túlélőként katatón állapotban vegetált egy kórházban, bűntudatba süllyedve – derült ki az intróból.

A játék teljes egészében Alice képzeletében, Csodaország egy sötétebb másában játszódott, ahol a lány, legyőzve démonait végül meggyógyult. Az Alice designer-i szemmel nézve fantasztikus megoldásokat, ötleteket, hangulatot, fanyar humort és pályatervezést mutatott fel, az ex ID-s programozónak hála. (A játékot az Óz hasonszőrű átirata követte volna, ám azt lefújták.)

2004 – Scrapland (PC, Xbox)

A látványvilágát tekintve a Robotok c. mozihoz hasonlítható játékban egy robot szerepét ölthettük magunkra a jövőben, aki egy (robot)gyilkosság szemtanújaként sodródik a kalandokba – a játék GTA-szerű, szabad játékmenetet kínált, járművezetéssel, akció elemekkel és erőteljes kaland szállal. A humoros története ellenére keveseknek tetszett – igazi rétegjáték lett.

2006 – Bad Day L.A. (PC)

Akárcsak, a két év múlva megjelenő Bad Day L.A. – a játék főszereplőjeként Anthony-t, egy néger hajléktalan srácot alakítottunk, aki igazi anti-hős volt. A lineáris programban tulajdonképpen minden katasztrófa bekövetkezett, ami lehetséges egy Hollywood-i filmben: szökőár, meteorzápor, zombiinvázió, terrortámadás…

Akármilyen furcsán is hangozzék, a játék mégis bővelkedett humorban (persze fekete humorra és éles társadalomkritikára kell itt gondolni). Az egyedi program cel-shaded grafikai motort alkalmazott. Nem izzasztotta szét a videokártyákat, cserébe képregényszerű, hangulatos látványvilágot teremtett. Utálni lehetett, vagy imádni a játékot – középút nem létezett. A Bad Day L.A.  meglehetősen bugos lett, a magyar verzió pedig, a ma is dívó (lásd: Portal 2) összecsapott feliratozást kapta. (Az Xbox verziót lefújták.)

2008 – Grimm (PC)

Ha tetszett a kritikusoknak, ha nem (inkább az utóbbi), American, az újonnan alapított Spicy Horse stúdió fejeseként ugyanezt a megjelenítést (tán motort is) használta, az Alice-hez már közelebb álló Grimm esetében is. A játék az ekkor nagyon divatos, epizodikusan megjelenő rendszerben került a világhálóra – lemezes formában csak kevés helyen adták ki.

A program főszereplője Grimm, a gonosz kis manó volt, aki minden gyönyörű mesét “elgrimmesített” a végére. Amerre járt, ott fű nem termett! A sorozat 23 részből állt és évadonként jelent meg, akár egy TV széria. Humorban nem volt hiány: a szimpatikus kis gnóm, valójában a Grimm testvérek által eredetileg is sötét hangvételűre megírt meséket mutatta be, a Jancsi és Juliskától, az Ördög három aranyhajszáláig.

2008 – DexIQ (iPad)

Logikai játék, iPad-re. Grafikáját tekintve minimál volt, némi képregényes hatással – sokkal inkább a játékmenetet érintő innováción volt a hangsúly. (A SH később alakult Spicy Pony részlege külön, mobil eszközökre gyártott játékokra szakosodott.)

2010 – Crooked House (iPhone)

Szintén mobiltelefonos, logikai-kalandjáték, stílusosan egy sötét, romos házban kavarva.

2011 – Alice Madness Returns (PC, PS3, X360)

A kultuszjáték második részét eredetileg remake-nek tervezték, de végül folytatás lett. A játékban megmaradt az, amit anno szerettünk – az ütős karakterek, a hihetetlen látványvilág és a kreatív ötletek, ám sok ponton okozhatott csalódást a rajongóknak: a sztori folytatása kissé erőltetett lett, egyfajta nyomozós szálat kapva (“Ki gyújthatta fel a házat, mert az nem baleset volt?!”).

Olykor kilépve Csodaországból, a korhű Londonba, immár “két Alice-t” is irányíthattunk, a keleti fejlesztésnek “hála” a valóság és a képzelet sokszor egybeolvadt. A játékmenetet tekintve egy platform elemekkel megszórt God of War-szerű program lett a Madness Returns. A befejezés sajnos folytatásért kiállt, ami a rémhírek szerint MMO lesz. Csak azt ne! (Szerintem eleve folytatás sem kellene…)

2012 – BigHead Bash (PC)

American ezután ráállt a Spicy World részleggel az on-line alapú, böngészőben futtatható csapatjátékokra. A BHB egy (a Bad Day L.A.-hez hasonlóan) politikailag inkorrekt és hihetetlen lökött, Death-Match játék, ahol egymást lövöldözi a két csapat. A karikaturista megjelenítésű, 2,5 D-s programban a pontszerzéssel jópofa kosztümök, maszkok (pl. Obama, Bush) nyithatóak meg. A nyílt béta akár most is kipróbálható.

2012 – Crazy Fairies (PC, Mobil eszközök)

Hasonló nyomvonalon halad a Crazy Fairies is, mely mintha csak a Worms-öt keresztezné a Grimmel. Itt a tündérmesék hősei RPG jellegel fejleszthetőek, a harc és a játékmenet pedig az említett kukacoskodást idézi. Szintén 2 és fél dimenziós megjelenítés, nyílt, kipróbálható bétával, crossplay-el.

2012 – Akaeniro, Oz

Ez a két játék nem készült még el. Előbbi mobilt/ táblagépeket megcélzó fejlesztés, zseniális képi világgal – ezúttal a kicsavart mesék (leginkább Piroska és a Farkas) a feudalisztikus Japánnal olvadnak össze. A démonvadászok itt győzik le a mitológiai szörnyeket. Engem megjelenítésében erősen az Okamira emlékeztet, így igencsak sajnálattal olvastam a célplatformok sovány listáját.

Az Oz projekt feltámad hamvaiból – ám sajnos egy 3D-s, ma igen divatos virtuális kártyajáték formájában. A régi koncepció közelebb állt volna hozzám, így azt kell mondjam: kár érte… Platform? Passz.

***

Bízom benne, hogy American még számos szép, egyedi, ötletes (bár ettől nem félek) játékkal lát el minket a jövőben is és megmarad a mesék világánál – még ha azokat sajátos szájízével adja is elő. Azok állnak igazán jól neki! Keleti stúdiója pedig, az látványvilágbeli megkötöttségét remélem idővel levetkőzi és újra olyan címeket kapunk, amik miatt szívesebben veszünk meg egy olyan játékot, amelynek a borítóján ott lesz a név: American McGee.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: