Skip to content
2012. január 27. péntek / sum-blink

Sherlock Holmes 2. kritika

A Guy Ritchie féle által elindított új vonalas Sherlock Holmes eleinte nagyon nem nyerte el a tetszésem. A James Bond-os “úriemberből tahó”, Eric Cartman-es “aranyos hülyegyerekből, náci pszihopata”  sort folytató bad-ass metamorfózist sejtettem megtestesülni benne. Igaz csak trailer alapján. Aztán, amikor megnéztem a teljes első filmet borzasztóan tetszett (Bondéval ellentétben) és nagyon kellemesen csalódtam. Csoda, hogy vártam a folytatást, miután az első rész lezáratlan véget ért? Persze a szokásos vérpistikék már rég lehurrogták a filmet premier előtt, de én azért mégis nagy bizodalommal ültem be a moziba, mert az előzetesek igencsak bíztatóra sikeredtek.

A sztori szerint már feltűnik az első részben a szálakat csak a háttérből mozgató Moriarty professzor is – a főhős ősi ellensége a regényekben – aki két nagyhatalom összeugrasztására készül merényleteivel és a fegyverpiacon kíván az egyetemi előadásai mellett érvényesülni. Ezt persze hőseink nem hagyhatják. Mert, bár Watson visszavonult (a kényszerű szinkroncsere amitől tartottam, nagyon nem hiányzott) és épp nászútra készülne, ezt régi kollégája mégsem hagyhatja. :D Lesz itt megint rengeteg akció, fifikás sztori, tele fordulattal – a legelsőnek nagyon nem örültem – a rendező védjegyéül szolgáló villámgyors vágástechnikával és persze sok humorral.

A második részben, bár a színészek továbbra is kitűnően játszanak (Moriarty is kellően gusztustalan) valahogy a jópofa és hóbortos Holmes karakter egy árnyalatnyival bolondabb lett a kelleténél, ami  – de csak nagyon ritkán és nagyon – kicsit sok. Például ebben a részben a fő humor forrás a Peter Sellers nyomdokaiban haladó pocsékabbnál-pocsékabb álruhák váltogatása lesz. (Persze a főszereplők közti vicces szócsaták és az elég röhejes – később akció orgiává váló – határátkelés is emlékezetes lesz a humort kedvelőknek.)

Ezen az egy apróságon, és a bullet-time effekt túlburjánzásán kívül (ami a ’99-es Mátrix óta minden stílusú filmben már kötelező elem sajnos) semmi negatívumot nem lehet elmondani a folytatásról: tényleg nagyon jól átgondolt és csavaros a történet – hőseink majd’ fél európát beutazzák – sziporkáznak a színészek, különösen Jude Law, kiváló a zene (Zimmer) és látvány! Az intro és a stáblista ismét minden grafikus vágyálmát képezi design tekintetében. Ha az első rész tetszett, ez is biztosan fog – de akár önálló történetként is megállja a helyét. (Pont ezért nem kapcsolódik olyan erősen az első részhez és igyekszik elvarrni a film elején minden ahhoz való khm… “kötődést.”) NÉZZÉTEK MEG!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: